Kezétlábátmiegyebét csókolom, kisnaccsád! Megest én lennék az, a Hitelkérelmező. Most aztán itt van minden igazolvány, igazolás, kimutatás, közüzemi számla, orvosi szakvélemény (bár ebbe egy kis hiba csúszott, a doki ráírta, hogy nem vagyok épelméjű; az a rögeszmém, hogy kapok hitelt), az egész motyó kint van a bank előtt, anyósom vigyáz a talicskára.
Nagyon kedves, hogy foglalkozik velem, csakúgy, mint az eddigi 7 alkalommal. Jó, szólok a Mamának, tolja be a cuccot. Személyi igazolvány? Itt van, persze, mondjuk nemigen változott rajta semmi az elmúlt 2 napban, amikor hetedszerre lefénymásolta. Hogy most nincs bajuszom? Le kellett borotválnom, megpörkölődött szalonnasütéskor. Hogyhogy miből vettem? Spórolunk a gázon, így tudtunk szalonnát venni. Nem, nem a kertben sütöttük, lenn a téren. Ja, a Nyóckerben lakom, a Köztársaság téren. Jaj, bocsánat, a II. János Pál pápa téren. Mindig kimegy a fejemből, hogy eltörölték a Köztársaságot.
Mama, keresse ki a múlt havi villanyszámlát! Na itt van, befizettük. Hogy 1 nappal a határidő után? Hát kérem, erről csakis a Mama tehet. Mondtam neki, ne nézze már végig a Különben dühbe jövünk című nagysikerűt, pont arról szól, mint az elmúlt 2367 alkalommal, hanem kapja össze magát oszt uzsgyi a posta. Oda is ért volna időben, ha nem tanyál el a kilógó nyelvén, így persze 18.03-ra abszolválta a távot. Azóta napi 2 futóedzést tartok neki.
Hogy a lakáshitel-törlesztés befizetéssel is csúsztam 2006 szeptemberében? Hát ja, emlékszem, a Mamát kellett kimentenem a TV székházából a Szabadság téren (Tényleg, azt még így hívják? Vagy eltörölték?), marokszám tömte az arcába a mazsolát. Azért viszonylag hamar kitörtünk a tömegből, mondtam neki, csak mosolyogjon szélesen mindenkire, ez bejött. Közben kétszer kiesett a felső protézise (Mari Zsuzsi, menj a fenébe), szerencsére senkinek nem passzolt a méret, visszakaptuk. Viszont a törlesztő-csekkem eltűnt a nagy zűrzavarban. Vártam 2 hétig, hátha valamelyik kedves randalírozó megtalálta és visszaküldi, de nem, így mire megjött a pótcsekk, lejárt a határidő.
Szóval lehetséges, hogy kapjak 250.000 Ft személyi kölcsönt? Hogy hányas lábam van? Negyvenhatos. Hogy nem fogom tudni törleszteni, mert a marha nagy patáimra drága a cipő? Értettem, október 23-án leteszem a "Nem veszek új cipőt 7 évig" fogadalmat, amíg a Nemzet Golyós Tolla visszaszedi az elmúlt 60 évben hebehurgyán kiosztott állami kitüntetéseket. Viszont addig itthagyom a Mamát a taligával, majd ő vigyáz az irataim hetedik garnitúra fénymásolatára, nehogy már újra kelljen kezdeni az egészet. Elvégre spórolunk, vagy mifranc.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.